Apró Ferenc

Szeged, 1941. Művészeti író, helytörténész, ügyvéd. T: Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar, 1966. 1974 óta ügyvéd. Szakmai munkája mellett a város egyik legjelentősebb helytörténésze. Elsősorban a múlt század képző- és irodalomtörténetével, helytörténeti kutatásaival foglalkozik. Számos cikke jelent meg e témakörökben országos és helyi lapokban, dolgozatainak száma több mint 700. Kötetei: Szöri József, Babits Szegeden, Szeged elsőháborús hősi emlékei, Péter László munkássága, 1. r., Gergely Sándor az aktivisták szobrásza, Írások Juhász Gyuláról, Cigányprímások a 19. századi Szegeden, Péter László munkássága, 2. r., Hol sírjaik domborulnak..., Szegedi képeslapok - a képeslapok Szegedje, A kiállítást megnyitom, Jókai Szegeden, Szeged (Péter Lászlóval). Több kötet, összeállítás szerkesztője.

Árpás Károly Dr.

Jánoshalma, 1955. író, költő. A JATE-n végzett (1980); a szegedi Deák Ferenc Gimnázium tanára. Utolsó könyvei: A haza bölcse... 2003., Messze van Észtország... 2003., Az élő szobor... 2003., Két csengetés... 2003., Egy Madách-beszéd... 2004., venus játszadozása... 2005; Áttételek - átvételeK (Idegen szerzők), 2006.

K.: Szeged-plakett (1984), Szocialista Kultúráért (1985), Diákközösségek Segítéséért (1987), MTA Pedagógus Kutatói Díja (2001), Szeged Kölcsey-érme (2004), MTA SZAB ezüstérme (2004).

Bálintné Ágoston Ilona

A Békés megyei Szentetornyán született 1943-ban. Iskoláit Orosházán végezte, majd a hódmezővásárhelyi Közgazdasági Technikumban érettségizett. Családjával 1980-ban költözött Szegedre, ahol a SZOTE pénzügyi főosztályán dolgozott Egyaránt ír prózát és verset. Írásai folyóiratokban, antológiákban jelentek meg. Számos díjat nyert különféle irodalmi pályázatokon.

Bodzsár Erzsébet

Pulitzer József városában, Makón születtem, száznyolc évve később, mint a sajtókirály. Orosz-magyar tanári diplomámat Szegeden szereztem. A Csongrád Megyei Hírlapnál gyakornoki állást ajánlottak fel 1981-ben, öt év múltán a Délmagyarország munkatársa lettem, 1989-ben pedig a Délvilágé. Dolgozom az Élet és Irodalomnak, riportokat írok. A makói polgárokat független képviselőként szolgálom. Első kisregényem, a LoveJoe 1996-ban jelent meg, a második, a Kórház 13., két évvel később, az Amerikai Anyegin pedig 1999-ben látott napvilágot. Az ÉS-ben és az Új Tükör-ben publikált írásaimat, Föl(d)fordulás címmel, 2000-ben vehette kézébe az olvasó.

Budai E. László

Kispesten született, 1934 április 11-én. Az Állami Menhelyen keresztül Dévaványára kerül „e föld legkedvesebb” nevelőszüleihez. Politikai színezetű versei miatt, húszévesen, meghatározatlan időre javító-nevelő munkára meneszti az akkori erőszakrendszer, ahonnan az 1956-os forradalom leverése után Németországba menekül. Kilenc év után „engedve egy hamis belső hangnak és a Kádár-rendszer még hamisabb amnesztiájának” visszatér Magyarországra. Tizenhárom év kell ahhoz, hogy társadalmi és személyes csalódásai újabb menekülésre késztessék. Németországban mukatársa lesz az Amnesty International szervezetének, majd a 80-as évek elejétől több irodalmi csoport tagja, 1993-tól pedig három éven át a „Meiderichi Kultúrműhely” irodalmi csoportjának vezetője. Lírai és prózai publikációi nagyrészt német nyelven, Németországban és Belgiumban jelentek meg különféle folyóiratokban, antológiákban és önálló verseskötetekben. Antológiákban: Geachtboden 1986, Hautnah 1986, Über Grenzen 1987, Des Lebens Würfespiel 1992, Szegedtől Szegedig 1998, 1999. Önálló verseskötetekben: Allabendlich 1986, Ein schauplatz der Kämpfe (Harcok színtere - német-magyar nyelvű) 1991, Állomások, 1992. Jelenleg Szegeden él.

Buzási Sándor

1956-ban született, Várpalotán. Költőként Veszprémben debütált, tagja a zalaegerszegi íróegyesületnek. Írásai az Egerszegi Füzetekben, valamint megyei lapokban jelennek meg. 2006-ban adták ki első verseskönyvét. Járja az országot, gyakori vendége író-olvasó találkozóknak.

Csontos Márta

Győrben született. T.: József Attila Tudományegyetem, magyar-angol szak. M.: Eötvös József Gimnázium, Szeged. Kötetei: Az Édenből az időtlenség, Accordia Kiadó, 2006; Látomás pora, 2007. K.: Boldog Jövőnkért Alapítvány „Múzsa” Irodalmi díja; A Magyar Kultúra napja alkalmából rendezett csongrádi költőverseny I. díja, 2007. Az antológiában megemlített köteteken túl 2007-ben az Irodalmi Rádió kiadta  „ Ölelkező magasság “ című versfüzetemet. 2007. októberében az Accordia kiadó gondozásában megjelent „ Konok tündöklés “ című harmadik verses kötetem. Csak tájékoztatásul megemlítem, hogy 2008. júniusában az ünnepi könyvhétre a Littera Nova kiadó gondozásában aforizma kötetem jelenik meg.

Döbör András

Lengyeltóti, 1974. Író, költő, főiskolai oktató. T.:  Juhász Gyula Tanárképző Főiskola történelem - könyvtár - művelődés-szervező-média és orosz; Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Kar történelem szak. M.: SZTE JGYTFK Történettudományi Tanszék, tanársegéd (2003-) Művei az egyetemi (Tű, Hökkentő) és városi (Szeged, Szegedi Szépírás) lapokon túl számos antológiában jelentek meg: a Makró (versek, 1998), Makró 2 (versek, 1999), és a Szegedtől Szegedig antológiák (versek, novellák, 1998-2004). Társszerzőkkel megjelent kötetei: A sor végére (versek, 1996) Betonhal, avagy az aszfaltba mázolt mesék (kisregény, 1999) Önálló kötete: Elhervadt rét (versek, 2000) K.: Szeged Város Pályakezdő Alkotói Ösztöndíja,  „Tudással Magyarországért” Emlék-plakett (2002).

Fehér József

Író, költő. 1950. január 18-án Hódmezővásárhelyen született. A MÚOSZ Újságíró Iskolát 1979-ben, a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskola magyar-népművelés szakát 1990-ben végezte el. 1977-től a HÓDIKÖT üzemi lap, 1990-től a Szentesi Élet, a Vásárhelyi Tükör és a Vásárhely és Vidéke munkatársa. 1995-től az Olvasóköri és a Vásárhelyi Krónka alapító főszerkesztője. 1999-től könyvtáros és művelődésszervező, 2005-től a Németh László Városi Könyvtár, 2007-től a Tornyai János Múzeum és Közművelődési Intézmény munkatársa. Fő művei: Üvegcserepek (novellák - Agroinform Kiadó - ), Üzenet (versek - 2002 - Bába és Társai Kiadó), Fogócska (gyermekversek - 2003 - Norma Nyomdász Kiadó), Könyörtelen szerelem (regény - 2006 - Máyer Nyomda Kiadó), és a Nap és szív (novellák - 2008 - Norma Nyomdász Kiadó). Díjai: 1999-ben MÍNSZ-díj, 2000-ben NÍNSZ Arany Oklevél ( MÍNSZ-nagydíj), 2006-ban Kortárs Verstár-díj.

Fenyvesi Félix Lajos

Hódmezővásárhely, l946. Író, költő. Meghatározták életét a Bethlen Gábor Református Gimnáziumban eltöltött évek, az útba indító tanárok: dr. Grezsa Ferenc, dr. Sipka Sándor, Balogh Imre és a szegedi egyetem professzora, dr. Ilia Mihály. Dolgozott szülővárosában, a művelődési központban, majd Budapestre kerülve az Új Ember és a Magyar Nemzet újságírója lett. Tizenegy önálló kötete jelent meg. Legutóbbi, Fekete-arany ősz című munkája az l956-os forradalomnak állít méltó emléket. K.: Petőfi Sándor Sajtószabadság-díj (2000), Táncsics Mihály-díj (2006).

Frank György

Szeged, 1955. Humorista. Főbb művei: Állat vagyok - humoros elbeszélések, Filománia - versek. Rendszeresen lép fel a Szegedi Pinceszínházban, a Rádiókabaréban és a Magyar ATV-ben.

G. Dr. Dudás Irén

Így vall magáról: „A Bánátból, Nagybecskerekről, alig hogy megszülettem, 1919 október 27-én, három generációs családommal menekülni kényszerültünk Szegedre. Itt nőttem fel, itt végeztem tanulmányaimat a betűvetéstől a JATE-n szerzett állam- és jogtudományi diplomáig. Irodalomszeretetem a tanári pálya felé vonzott, ám életem úgy alakult, hogy jogász lettem, sőt mellékfoglalkozásként idegenvezető. De az irodalomhoz mindig hű maradtam. Bejártam a fél világot, érdekeltek az idegen tájak, kultúrák, városok, emberek. Első versem tízéves koromból való. A helyi lapban és több országos folyóiratban jelentek meg apró írásaim: tárcák, riportok, útibeszámolók..” Csak te vagy hű, akácvirág címmel jelent meg verseskötete.

Hetényi György

A Békés Megyei Körös Irodalmi Kör és a Népi Írók tagja, a csanádi-táj költője. Eddig nyolc verseskötete jelent meg. Írásai különféle irodalmi lapokban, zömmel a Békés Megyi Hírlapban. Munkáiban leginkább a magyar sors tragédiáival foglalkozik 2007 óta tagja a Szegedi Írók Társaságának.

Iván Magda

1946. május 23-án született Szegeden. Női fodrászként dolgozott a Csongrád megyei Fodrász KTSZ-nél, innen ment nyugdíjba. Első gyermekversei 1978 novemberében jelentek meg a Dörmögő Dömötörben, ahol most is rendszeresen jelennek meg kisgyermekeknek szóló írásai. Közölte verseit a Családi Lap, a Nők Lapja, a Kisdobos Zsebkönyv, a Miki Manó Magazin, a Lurkó Magazin. Magyarnóta szövegeket is ír, melyeket neves szegedi, makói és budapesti zeneszerzők zenésítenek meg.

Jámborné Balog Tünde

Hódmezővásárhely, 1938. Makón él. Húsz évesen kezdett festeni, ötven után írni. Kötetei: Medárd lépcsőjén (2000), Az én kalendáriumom (2002), Árapály a Vizes utcán (2005). D.: díjak a Móra Kiadó, a Nagy Lajos Alapítvány, a Magyar Művészeti Akadémia  és a Napút irodalmi pályázatán, novelláival; a Magyar  Írók Szövetsége  és a Honvédelmi Minisztérium nívódíja, 2003; a Liget c. folyóirat Nem-díj ajándéka, 2005; az V. Csopaki Irodalmi Fesztivál díja, 2006 (az Árapály a Vizes utcán c. novellafüzéréért).

Jancsák Csaba

Tatabánya, 1972. Szociológus, tanár. T: tanító 1990-91 (BTF), magyar-történelem 1991-95 (JGYTF), pedagógia 1994-98 (JGYTF), szociológia 1995-2001 (SZTE). A SZTE JGYPK Neveléstudományi Tanszékén főiskolai tanársegéd (2005-). A Messzelátó Kiadó vezetője. Versei 1989 óta jelennek meg (IttHon, Új Forrás, Hétvilág, Nyelvelő, PoLíSz, Délsziget, Föveny). M: Kényszer után (versek, 2000), Vizesnyolcas (társszerzőként, 2003). K: Köztársasági Ösztöndíj (1996), Takács Etel ösztöndíj (1997), Szeged Város Pályakezdő Alkotói Díja (1997), SZTE Rektori Ezüst Érem (2003), Discipuli Pro Universitate (2003).

Kálmán Zsolt

1970 szeptember 3-án született, Szegeden. Szülővárosának iskoláit és zenei „magániskoláit” járva nyert meg egy Csongrád megyei versenyt lírikus költeményével. A Radnóti Miklós Gimnáziumban eltöltött évek után felsőfokú taulmányokat végzett. Irodalmi pályáján Baka István és Darvasi Lászó indította el. Írásai különböző folyóiratokban, antológiákban jelennek meg.

Kiss Ernő

Szeged, 1954. Népművelő, művészeti író. T.: Juhász Gyula Tanárképző Főiskola népművelés-ének-zene-szak (1975-79), Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara népművelés-szak (1981-85). Mh.: a szegedi Bálint Sándor (1989-ig: November 7.) Művelődési Ház igazgatója (1979-). Főbb művei: Vántus István (1935-1992), Vántus István Társaság, Szeged, 1997; tanulmányok, cikkek (t.k. Dér Endréről, Rózsa Jánosról, Szécsi Józsefről, Szatmári Gézáról, Vántus Istvánról, a bioépítészetről) különféle kiadványokban (elsősorban a Bába Kiadó köteteiben), a SZEGED, a Dél-Alföld, a Szegedi Szépírás hasábjain, 1997 óta számos kötet, köztük a Szegedtől Szegedig Antológia több évfolyama szerkesztője.

K.: Kiváló Munkáért, 1987; Bessenyei György-díj, 1993; Szeged Kultúrájáért Aranygyűrű, 2006.  

Kovácsné Raffai Éva (Evelyn Gold)

Mezőtúron 1936. február 15-én született. Munkahelyek: Kiskunmajsai Dózsa György Gimnázium, Szegedi Élelmiszeripari Technikum, Szegedi Kállai Éva Kollégium, Média 6 Rádió műsorvezető, szerkesztő. Jelenleg óraadó tanár a Szegedi József Attila Tudományegyetem és a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán. Verbális kommunikációról írt tankönyve: „Lelkünk tükre az írás” 1993., a non verbális kommunikációról írt filmje: „Beszélő gesztusok” 1992., „Emelt fővel” családregény 2003. „Emlékek útján” családregény II. 2005.

Ars poetica: „A családi hagyományokat megőrizni, átadni - a jót cselekedni, - a szépet szeretni”

Az „írás kényszere”, ahogyan ő mondja, már iskolás kora óta hatalmában tartja, de a hosszabb lélegzetű témák feldolgozására csak nyugdíjas korában jutott ideje. Ír regényt: Emlékek útján, mesekönyvet: Babszikutya kalandjai. Emelt fővel című regénye nagyszüleinek állít emléket, részletesen bemutatva az egyszerű, tanyasi emberek dolgos hétköznapjait, ünnepeit és az azokhoz kapcsolódó szokásokat.

Lesi Zoltán

Gyula, 1982. T.: Szegedi Tudományegyetem programtervező matematikus szaka. 2005-től tagja a Szegedi Írók Társaságának. A „SZTEhetség 2005” verspályázatának első helyezettje. Írásai a korábbi Szegedtől Szegedig Antológiákban és a Bárkában jelentek meg.

Majzik István Dr.

Tápiószecső, 1944.

Az általános iskolát szülőhelyén, középiskolát Szegeden végezte, ahol jogi diplomát is szerzett. Éveken keresztül rendőrként dolgozott, volt pártmunkás, a rendszerváltáskor gazdasági területen vállalt munkát. 1994-től az általa vezetett Bába és Társai nyomdában könyvkiadással is foglalkozik. Ezideig közel 800 könyvet adtak ki, az irodalom szinte valamennyi területéről.

2000-ben Bródy-díjat nyert, 2008-ban az év legszebb könyve elismerést érdemelték ki és valamennyi szegedi érettségizőnek az általuk kiadott Juhász Gyula Ars longa c. könyvet adományozta a város.

Elismerései: Juhász Gyula-díj, Kölcsey Ferenc-díj, a Magyar Kultúra Lovagja.

Marton Árpád

Szeged, 1972., író, újságíró. T.: Juhász Gyula Tanárképző Főiskola, Szegedi Hittudományi Főiskola. 1992-től televíziós szerkesztő és rendező. 2004 óta Magyar Katolikus Rádió alapító munkatársa. Művei: tárcák a Délmagyarországban, a Szegedi Életben és 2006 óta az Új Emberben. Kötete: Musical Kalauz, Móra Kiadó, Budapest, 1998. Kiadás előtt Mozart-galaxis című monográfiája a Kairosz Kiadónál.

Miklós Rózsa

„Szegedi születésű vagyok, Szegeden nevelkedtem. Gyermekkoromnak minden eseménye mély nyomott hagyott bennem. Írni, rajzolni, festeni kicsi korom óta szerettem...” - vall magáról. Miniszteri kitünetéssel érettségizik, majd a Szegedi Orvostudományi Egyetemen diplmázik, „summa cum laude” minősítéssel. Prózát, tanulmányt egyaránt ír.

Molnár János

Nagyszalonta, 1949. T.: képzőművészet, teológia. M.: Debreceni Református Hittudományi Egyetem Szegedi Vallástanári Tanszék. Egyetemi docens.

Önálló kötetek: Az egyetlen. Szeged, 1993; A pap, a csavargó meg a többiek. Szeged 1998; Péntek esti szabadságunk. Nagyvárad, 1998; Szárnyak. Szeged, 1999; Disznók és gyöngyök. Szeged, 2002; A csorvási intercity. Szeged, 2003.

Nagy Ferenc

1959-ben született Kiskunfélegyházán. Gimnáziumba Kecskeméten járt a Piaristákhoz..

Humánvégzettségű létére - Rómaikatolikus teológia, Juhász Gyula Tanárképző Főiskola (Szeged) pedagógia szak - mindig a gyakorlat töltötte ki napjai nagy részét. Eddigi munkahelyei: Móra GT., Magyar Posta,  Homokgyöngye MgTSz, stb., most a SZTE JGYTFK-án dolgozik, mint irodavezető.

Verseket régóta ír, de csak tíz éve jelenik meg nyomtatásban. Versei eddig antológiákban, újságban jelentek meg. Egy önálló kötete van „Hasonlat” címen. Volt egy kiállítása, amit több helyen láthattak ( pl.Szeged,Somogyi Könyvtár), itt fényképei és az általuk inspirált versek voltak láthatók és olvashatók. A szépség és a tömörség nagyon fontos számára.

Németh Ferenc

Budapest, 1932. Költő, újságíró. T.: Eötvös Loránd Tudományegyetem,  Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara. Versei, elbeszélései, cikkei az Új Hangban, Irodalmi Újságban, Jelenkorban, Alföldben, Tiszatájban stb. jelentek meg. Új kötete: Seholsincsország. 2006. Révai Digitális Kiadó. K.: Szocialista Újságírásért, 1986, A Hazáért és Szabadságért” 1956-os emlékérem, 1991, Hevesi Endre Életműdíj, 1996. 

Oláh-István László

Tanulmányok: SZTE: Btk újságírói szak, Janus Pannonius Tudományegyetem: FEEFI A FECSEGO KÖZÉLETI INFORMÁCIÓS FOGYASZTÓVÉDELMI MAGAZIN laptulajdonosa, foszerkesztoje, a Magyar Katolikus Újságíró Szövetség, (MAKUSZ), s a Szegedi Írók Társaságának tagja, a Tisza- menti Regionális Kulturális Fogyasztóvédelmi Egyesület Elnöke, a www.fecsego.eu weblap tulajdonosa.
Elismerések

- 2001 Mindszent város irodalmi különdíját vehettem át Annus Józseftol.
- 2004 Veress Péter irodalmi díj helyezett. (Balmazújváros)
- 2005 borostyángyuru újságírói díj. (Fecsego magazin)
- 2006 aranygyuru (Fecsego magazin)
- 2008 aranyalma díj (Fecsego magazin)
Kiadott könyvei
- 2000 Riportok a turizmusról
- 2002 Riportok a turizmusról, avagy nyitott ablak a szex turizmus forgószínpadára
- 2003 Az erotika elnyúló árnyai
- 2005 Izzó vágyak, avagy a kéj börtönében
Jelenleg öt novellás kötete vár kiadásra.
- Az ókor szex ördögei
- Az adócsalók paradicsoma (Dr. Szalai István ajánlásával)
- A görbefa titka
- Hanna
- Életképek 2012-13
A rendszeresen megjelennnek novellái a www.fecsego.eu oldalain, blogjában megtalálható!

Email: oil@fecsego.eu, E-mail: fecsego_magazin@invitel.hu

Pásty Júlia

Apatinban született. 1993 óta él Szegeden. Kötetei: Jusztin Harsona: Naplómmal kettesben; Jusztin Harsona: Szülőföldtelenül; Pásty Júlia: Belvárosi életképek; Pásty Júlia: Acita (valamennyi a Bába Kiadónál) Film: Naplómmal kettesben, 2001. K.: Bródy Sándor-díj, 2000; Veres Péter-pályázat helyezettje, 2004, 2005; Veres Péter-pályázat, II. díj, 2006.

P. Bodzsár Erzsébet

Makón született. Orosz-magyar szakos tanári diplomát szerzet Szegeden. A sajtóprivatizáció egyik áldozataként 1996-ban utcára került. Dogozik az Élet és Irodalomnak, riportokat ír. Művei: Love Joe. Kórház 13, Amerikai Anyegin.

Pintér Lajos

Szeged, 1953. Költő. Családja minden szállal Csongrádhoz kötődik. T.:  Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsész Kara. M.: Forrás - Irodalmi Folyóirat, szerkesztő. Eddig 16 kötete jelent meg, legutóbb: Ezredfordulóponton - versek, Budapest, Széphalom Könyvműhely, 1995. Graffiti: rajzok egy tűzfalon - gyerekversek

Budapest, Móra Kiadó, 1995. , Rajzok a tél falára - versek, Tatabánya, Új Forrás Könyvek, 1996. , Könnyv - esszék, vallomások, Veszprém, Művészetek Háza, 1997. Fehéringes foglyok, válogatott és új versek, Budapest, Orpheusz Könyvek, 1998.  Ötvenöt magyar népmese - Beszélgetés Katona Imrével, Szegedi Tudományegyetem Néprajz Tanszék,  Békarokka - gyerekversek, Budapest, Holnap Kiadó, 2002.  Virágnézetünk alapjai - versek, Szeged, Tiszatáj Alapítvány, 2002.  K.: Móra Könyvkiadó Nívódíja (1979), József Attila-díj (1983), Radnóti Miklós-díj (1985), Bács-Kiskun Megye Művészeti-díja (1987, 1996), Eötvös Kollégiumért Emlékérem (1995), Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt (1995), Magyar Művészeti Akadémia Arany Oklevele (1998), Tekintet-díj (1999), Csongrád Város Díszpolgára (1999)

Pintér Tibor

Szeged, 1960. Teológiai tanulmányai után 1988-2005 között a Szegedi Egyetem Központi könyvtárában könyvtáros. 2005-től pártfogó felügyelő. Kötetei: Petrus Ceelen: Rácsok mögött - versek - műfordítás, (1992); Aranyhal öböl - elbeszélések, (1996); Szegletkő - esszék, publicisztikák (1996); Ígéret földje - versek (2000), Mentálhigiéné - egyetemi jegyzet (2004)

Rideg István

Hódmezővásárhelyen született 1942-ben. A József Attila tudományegyetemen magyar-történelem szakos tanári diplomát szerzett 1965-ben. Írásai különféle folyóiratok és újságokban jelent meg. 1997-ben megjelent az Alföld és irodalom című könyve, amelyben „három föld” - Nagykunság, Hajdúság, Sárrét - írói, költői értékeiből mutat be néhányat.

Rusz Sándor

Debrecen, 1972. T.: Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara, történelem, általános és összehasonlító irodalom szak, 2004. 1988 óta ír verseket. 2004-ben és 2005- ben már jelentek meg munkái a „Szegedtől Szegedig” antológiában, 2005-ben pedig a Sarkady Sándor által szerkesztett „Soproni füzetek”-ben is.

Sándor Attila

Szeged, 1973. T.: Juhász Gyula Tanárképző Főiskola magyar nyelv és irodalom-művelődésszervező szak, 1996; Szegedi Tudományegyetem szociológia szak, 1996. 1996 óta Budapesten él. Színháztörténettel, társadalomtudományokkal, köz- és szépirodalommal is foglalkozik. Írásai a Szegedtől Szegedig Antológiákban és a Szegedi Szépírásban jelentek meg.

Sándor János

Budapest, 1937. Rendező, színháztörténész. T.: Színház- és Filmművészeti Főiskola, 1963. Írásai 1990-től jelennek meg. Közel kétszáz szakcikket írt. Kötetei: Egy elfeledett színigazgató, Igaz történetek a szegedi színházról, Százados színházkrónika, A szegedi színjátszás krónikája, Mindhalálig színház.

K.: Kétszeres Jászai Mari-díjas (1972, 1980), Érdemes Művész (1987), a szegedi Nemzeti Színház Örökös Tagja, Dömötör-életműdíjas (2002).

S. Grandpiere Cecília

Szegeden született, 1955 novemberének havában. A Tisza-parti városhoz, örök szegediként, csodás emlékek fűzik. Szárnypróbálgatásait az Accordia Kiadó antológiáiban olvashatják, de írásai rendszeresen jelennek meg az interneten is. A „Zöld Dorozsmai Napló” munkatársa, ars poeticája: „az író bezárkózva él, hogy kinyithassa szívét az embereknek”.

Silay Ferenc

Erdélyben, a Hargita lábánál, a Nagy-Küküllő partján 1950. április 15-én, húsvétkor, föltámadásom napján, a vádormadarak érkezésekor, a Kos jegyében születtem: Székelyudvarhelyen. Általános és középiskolai tanulmányaimat szülővárosomban végeztem, magyar nyelvű iskolákban. A Kolozsvári Műszaki Egyetem építészeti karán 1970-ben szereztem oklevelet. Verseim folyóiratokban jelentek meg: a pozsonyi Új Szó, a kolozsvári Utunk, Korunk és más magyar nyelvű bukaresti folyóiratokban. Szerepeltem a fiatal költők antológiájában. Éltem Székelyudvarhelyen, Kolozsváron, Gyergyószentmiklóson. Családom „múltja” és a szerelem a Tisza-partjára hozott 1979. április 15-én. Szeged lassan második szülővárosom, nincs olyan része a városnak, ahol szakmámból adódóan valamely építkezésben ne vettem volna részt. Kötődöm a Kárpát.medencéhez, vonulásaimat madarak és négylábúak kísérik. A Tisza és a Maros állandó kapcsolatban tart a szülőfölddel: Erdély természeti és más csapásairól beszél nekem, nem hagy felejtenem. Örök kötelék...

Simai Mihály

Medgyesegyháza, 1935. Költő, író, újságíró, szerkesztő. T.: : Pedagógiai Főiskola, Szeged, magyar szak, 1953-55., MUOSZ Újságíró iskola 1965-66. A Kincskereső című ifjúsági folyóirat főszerkesztő-helyettese, 1992-95-ig főszerkesztője. 1970-76-ig a dél-magyarországi írócsoport titkára. Főbb művei: A virradat vitorlái (versek (1962), Látás és látomás (versek 1965), Kenyérszegő (versek 1974), Fényörvények (válogatott versek, 1997). Jel/ölhetetlen jel/ölhető, (versek, 2003). Tíz ifjúsági könyve (gyermekversek, mesék, ifjúsági regények 2004-ben) jelent meg. K.: József Attila-díj (1981), Ifjúsági díj (1982), Tehetségekért-díj (1998), Szeged Kultúrájáért díj (2001), Tiszatáj-díj (2003).

Szabó Bogár Erzsébet

Csongrádról származom, 1926-ban születtem. 1955-től élek Szegeden. 1970-ben jelent meg az első versem. 1989 óta újra írok. 1997-ben megelent gyermekverses kötetem. 1997-ben Szabó Bogár Erzsébet magyarnótái címmel jelent meg dalosfüzet, aminek - értelem szerint - szövegírója vagyok. Tagja vagyok a Dugonics Társaságnak, a Magyarnóta szerzők és énekesek Országos Egyesületének, valamint a Kész-Tető Ifjúsági Kulturális Egyesületnek.

Szabó Pál

Születési idő, hely: 1974, Hódmezővásárhely Tanulmányok, diplomák: József Attila Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar, jogász doktori bizonyítvány („dr.jur.” 1999). Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai Kar, történelem szakos tanár (2003), Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar, történelem szakos bölcsész és tanár (2006), Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar, medievisztika Ph.D. (2007). Verspublikációk: Szegedi Tudományegyetem lapjai (SZTEreo, Hökkentő), Szegedi Szépírás, Szegedtől Szegedig Antológia (2004, 2005, 2007, 2008), Irodalmi Jelen (2007. dec., 2008. febr.), Partium (2007 ősz, tél, 2008 tavasz, nyár). Verseskötet: KaMASZKomédia Shakespeare köpenyében (2007). Díjak, helyezések: Szegedi Tudományegyetem SZTEhetségkutató verseny I. díj (2002), II. díj (2005). „Ősök emlékezete” a XI. Aquincumi Költőverseny elődöntőse (2008), „A Csend hangjai” - a Nyugat megindításának centenáriuma alkalmából. A Fiumei úti sírkert országos epigrammapályázat döntőse (2008). Irodalmi tagságok, tisztségek: Szegedi Írók Társasága : tag (2003 - ), elnökségi tag, alelnök (2006 - ), Szegedi Szilánkok: alapítótag, Fiatal Szegedi Írók Köre: tag, Neolatin Társaság: tag. Vásárhelyi Történelmi Kör: alapító tag.  

Szepsy Eleonóra

Szegeden született, 1939-ben. Élete nagyobbik felét Nógrád megyében élte, negyed százada szegedi lakos. Bár sohasem akart pedagógus lenni, mégis harmichat évig tanított. Az irodalomhoz mindig is vonzódott, nagy hatást gyakorolt írásaira az anyanyelv, a hazai tájak szépsége. Költeményei számos kiadványban, folyóiratban, antológiában jelentek meg. Szívesen ír gyermekeknek. Verseskönyvei: „Hozzátok szólok” (Bába Kiadó) és „Hitem szerint” (Juhász Nyomda) címmel jelentek meg.

Szuromi Pál

Hódmezővásárhelyen született 1942. szeptember 1-én. Először a Juhász Gyula Tanárképző főiskola magyar-rajz szakát végezte, majd a JATE filozófia-esztétika kurzusán (posztgraduális képzés keretében). 1971 óta publikál különféle kulturális, művészeti lapokban (pl.: Művészet, Új Művészet, Juss, Tiszatáj, Élet és Irodalom, Szeged). A Juss című társadalomismereti folyóirat szerkesztője volt, az Új Művészet és az Élet és irodalom külső munkatársa. Főként a modern egyetemes és hazai művészet kérdéseivel foglalkozik. Megjelent kötetei: Csáky József; Fischer Ernő. Az utánzástól a lírai absztrakcióig; Stiláris metamorfózisok, Vinkler László írásai (szerk.), A teljesedés évgyűrűi, Pataki Ferenc művészeti munkássága, Késő újkori optikák, Automatizmusok, A magára talált Vinkler László.

Tamasi Mihály Dr.

1931-ben születtem, Királyhegyesen, abban az évben, amikor Erdei Ferenc első szociográfiai tanulmánya megjelent - éppen szülőfalumról. 1943-ban, az akkoriban indult un. falusi tehetségmentő akció keretében háromnapos tehetségmegállapító vizsga után falusi ösztöndíjasként kezdtem középiskolai tanulmányaimat a szegedi piarista gimnáziumban. Két évig a makói gimnáziumba is jártam, majd 1951-ben érettségiztem a szegedi Radnóti Miklós Gimnáziumban. A budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem bölcsészkarán, illetve Lenin Intézetében tanultam történelmet és filozófiát. 1955 tavaszán - éppen az államvizsga előtt - kizártak az egyetemről, mert Nagy Imre miniszterelnök leváltása elleni kifogásaimat hangoztatva - a fegyelmi határozat szerint - az „Intézet tanári karát sértő” kijelentéseket tettem. Ezután szülőfalumban téeszben és a földművesszövetkezetben dolgozatam, majd 1956 nyarán államvizsgáztam és szereztem tanári diplomát. Általános iskolákban tanítottam, 1957-ben pedig újságíró lettem a Csográd Megyei Hírlapnál. Ez időtől kezdve újságíróként és történészként - többek között Erdei Ferenc hatására is - szociográfiával és helytörténettel foglalkozom. E két témakörben több kötetem jelent meg. 1980 és 89 között a Csongrád Megyei Hírlap főszerkesztője voltam.

Tarnai László

Szeged, 1946. Költő, újságíró. T.: József Attila Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara, jogász. M.: korábban kecskeméti, szegedi napilapoknál, jelenleg országos hetilapnál újságíró. Művei: hat verseskötet, egy regénye és két szociográfia.

Irodalmi tevékenységét több díjjal ismerték el.

Tóth Béla

Dombiratos, 1924. Író. A szegedi Somogyi - könyvtár nyugalmazott igazgatója. A Szegedi Írók Társaságának tiszteletbeli elnöke. Kötetei: A köszörűs kádi, 1959. Atya, fiú, Szentlélek, 1962. (Paraszt-drámai históriák); Mi, janicsárok, 1969 (regény) Álarcban, 1976 (kisregények); Móra Ferenc betűösvényein, 1979 ; A Szegedi Nagyárvíz Képeskönyve, 1979; Legeltetés a három sárkány pusztáján, 1984 (Délalföldi népmesék) Iratos dombon, 1988 (A szülőfalu regényes bemutatása); Anyám fiai, 1990 (Újkori, háborús novellák); Mély a Tiszának a széle, 1995. (Szeged környéki népmesék); Szegedi regélő, 1999 (dokumentumregény); Teremtő Jó Istvánék emlékező könyve, 2000 (történelmi regény); In prigione (Rabságban — Olasz foglyok a szegedi várban), 2001 (történelmi regény) Szeged vidámítása I-II, (dokumentumregény), 2004.; Tiszajárás (riport-szociográfiák), 2006. Róla: A 75 éves Tóth Béla vándortarisznyája belbecséből, 2000. K.: Juhász Gyula-díj, Szabó Ervin - díj, Bölöni-díj, József Attila - díj: 1970, 1986, A Munka Érdemrend Arany Fokozata, 1987, Pro Urbe - díj 1995, A Szegedért Alapítvány Fődíja, 1997.

Veszelka Attila

Szolnok. 1962 óta Szegeden élő költő. T.: Janus Pannonius Tudományegyetem Tanárképző Karának magyar — ének - zene tagozata, József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának filozófia szaka. Főbb kötetei:  Túlélhetetlen éj (1994), Canopus (1996), Kettős kereszt - versesdráma (1999), Kőbezárt madár (2002), Hölderlin naplójából, Debussy-prelűdök (2004). K.: Szeged Megyei Jogú Város Kölcsey-érme (2005). A Szegedi Írók Társaságának elnöke.

Zsoldos Sándor

Hódmezővásárhely, 1960. 1963 óta Szegeden él. Irodalomtörténész, irodalomkritikus.  Első publikációja 1978-ban, első kötetszerkesztése 1982-ben jelent meg. Kutatási területei: Somlyó Zoltán, Füst Milán, Babits Mihály életműve.